Hírek, cikkek

Anglia onkológiai adatbázisának elemzése igazolta, hogy a sotorasib kedvező túlélést és hosszabb kezelésfenntartást biztosít KRAS G12C mutáns NSCLC-ben.

A daganatellenes kezelések hatékonyságát több tényező is korlátozza, míg a lokális, hidrogél-alapú gyógyszerhordozók új lehetőségeket nyithatnak.

A ReMIND fázis I vizsgálat igazolta, hogy multi-antigénspecifikus T-sejtes terápia biztonságos lehet gyermek központi idegrendszeri daganatok kezelésében.

A NICE ajánlása szerint a pembrolizumab kemoradioterápiával kombinálva evidencián alapuló, új immunterápiás kezelést kínál előrehaladott méhnyakrákban.

Ez az áttekintés tárgyalja a CGA fizikai-kémiai tulajdonságait, botanikai forrásait, farmakokinetikai jellemzőit, bioszintézisét és származékait.

Brit és amerikai biobank adatainak elemzése szerint fiatalabb generációk gyorsabb biológiai öregedést és magasabb korai daganatkockázatot mutatnak.

A krónikus stressz komplex hatásmechanizmusai révén gyengítheti a B-sejtek daganatellenes válaszát, ezzel elősegítve a tumornövekedést.

A kreatintranszporter szabályozása helyreállíthatja a dendritikus sejtek energia-háztartását, fokozva a daganatellenes immunválaszt.

Egérmodellben a GPC2-mRNS-vakcina jelentős daganatellenes immunválaszt és neuroblastoma progresszió-csökkenést mutatott.

A HARNESS-1 vizsgálat azt értékeli, hogy az RC220 biztonságosan adható-e osimertinib mellett EGFR-mutáns tüdőrákban, ahol a rezisztencia kihívást jelent.

Egy japán, multicentrikus fázis II vizsgálat a pembrolizumab és olaparib kombinációját értékelte kiújult méhnyakrákban, biztató kontroll- és túlélési adatokkal.

A hormonreceptor-pozitív, HER2-negatív emlőrák kezelésében az endokrin terápia választása már daganatbiológiai és klinikai tényezőkön alapul.

Az IL-32 citokin gyulladásos és daganatos folyamatokban izoformától, sejtkörnyezettől és betegségtől függően eltérő biológiai hatást mutat.

A tematikus válogatás az integratív onkológia és sugárterápia kapcsolatát vizsgálja, kiemelve az adatvezérelt, komplementer módszerek előnyeit.

A prosztatarák túlélők hosszú távú mellékhatásainak kezelése az integratív onkológia bizonyítékokon alapuló, új megközelítései révén előtérbe kerül.

A daganatos betegséggel összefüggő anémia kezelését az erythropoesis-serkentők, a vaspótlás és a transzfúzió egyéni mérlegelést igénylő alkalmazása határozza meg.

Kísérleti modellekben a daraxonrasib, afatinib és SD36 együttes alkalmazása hatékonyan csökkentette a tumort, valamint gátolta a rezisztencia kialakulását.

Az ANOC-001 az első, nem virális génszerkesztésű T-sejtterápia, melyet Európában KRAS G12V-mutáns hasnyálmirigyrákban klinikailag tesztelnek.

Egy kínai, fázis III, kettős vak vizsgálat szerint a fovinaciclib aromatázgátlóval kombinálva jelentősen növeli a progressziómentes túlélést emlőrákban.

A KRAS-mutációs hasnyálmirigy-adenokarcinóma immunológiai szempontból "hideg" tumor, ezért kombinált terápiák lehetnek szükségesek a kezeléséhez.

Egy új, nemzetközi fázis 3 vizsgálat szerint a daraxonrasib hatékonyabb és biztonságosabb alternatívát kínál a korábban kezelt, áttétes hasnyálmirigyrákban.

Parikalcitol hozzáadása a gemcitabin–nab-paclitaxel kezeléshez metasztatikus pancreasrákban biztonságos, javuló immunválasszal és kedvező biomarker-eredményekkel járhat.

Precíziós onkológia és diabetológia, mesterséges intelligencia, metabolizmus, mikrobiom, onkodietetika és onkosebészet – a jövő orvoslása Gyulán találkozik. (X)

Az OrigAMI-4 vizsgálatban az amivantamab szubkután alkalmazása jelentős, tartós tumorkontrollt mutatott előrehaladott fej-nyak laphámrákban, rezisztens esetekben.

Preklinikai vizsgálatok szerint KRAS-mutáns hasnyálmirigyráksejtek sérülékenyek lehetnek a jelátviteli útvonalak túlterhelésével is, nemcsak gátlásukkal.

A daganaton belüli immunterápia közvetlenül célozza meg a tumorkörnyezet akadályait, fokozva a helyi hatékonyságot és csökkentve a szisztémás mellékhatásokat.

A gyomorrák immunterápiája gyakran korlátozott hatékonyságú; új stratégiák és biomarker-alapú betegkiválasztás fejlesztése zajlik.

Egy új, a teljes magyar lakosságot lefedő elemzés eredményei szerint a dohányzással összefüggésbe hozható daganatok hazai előfordulási és halálozási mutatói egyaránt számottevően csökkentek a középkorú (40–59 éves) lakosság körében 2011–2023 között.

Az FDA 2024-ben jóváhagyta az első szolid daganatra alkalmazható adoptív sejtterápiát, míg Európában a kutatás gyorsabb, mint a szabályozás.

A közlemény a fázis III ARASENS vizsgálat európai beteganyagának feltáró alcsoportelemzését foglalja össze.

A GBD 2023 adatai szerint a G20-országokban a száj- és ajaküregi daganatok jelentik a fő onkológiai kihívást, eltérő terheléssel és trendekkel.

Az endometriózis és petefészekrák közötti összefüggés főként egyes szövettani típusoknál jelentős, de az abszolút kockázat általában alacsony marad.

Egy japán retrospektív elemzés szerint az osimertinib kezelés kedvezőbb kimeneteket mutatott, de nem haladta meg szignifikánsan a gefitinibet időseknél.

A friss metaanalízis szerint a műtét utáni kemoterápia túlélési előnye stage I tripla negatív emlőrákban a daganat méretétől függően változó.

A férfi emlő betegségei ritkák, de a gynecomastia gyakori, az emlőrák pedig súlyos kockázat; cikkünk a diagnózis és ellátás főbb szempontjait tárgyalja.

A daganatspecifikus neoantigén-alapú vakcinák ígéretes áttörést jelentenek az immunterápiában, de hatékonyságuk több kihívástól is függ.

A fejlett terápiás gyógyszerek már rutinszerűen alkalmazott kezelések, de a szövetmérnöki készítmények klinikai bevezetése még jelentős akadályokba ütközik.

A sejtszeneszcencia kettős hatást gyakorol a tumorokra; az új nano-DDS rendszerek célzottan kombinált terápiákkal igyekeznek gátolni a daganat növekedését.

A CAR-T-sejtterápia áttörést jelent a refrakter B-sejtes hematológiai daganatok kezelésében, de szolid tumoroknál további kihívások várnak megoldásra.

Egy 185 országra kiterjedő modellvizsgálat jelentős országok közötti különbségeket tárt fel az elkerülhető daganatos halálozás terén 2022-ben.

Ez az áttekintés a HIPEC alkalmazását epiteliális petefészekrákban értékelő legújabb klinikai vizsgálatokat szintetizálja, különös tekintettel az alkalmazásának optimális körülményeinek meghatározására.

A colorectalis daganat immunterápiás kezelése jelenleg alcsoportfüggő, különösen a dMMR/MSI-H és pMMR/MSS típusok eltérő válasza miatt.

Az invazív cutan laphámrák 2026-os európai iránymutatása új háromlépcsős diagnosztikai modellt javasol, melyben a rizikófaktorok összessége határozza meg a prognózist.

A daganatok felismerése gyakran tünetek megjelenése után történik, pedig bizonyos visszatérő panaszok korai kivizsgálást tehetnek indokolttá.

Friss áttekintések szerint az emlőrák kialakulásának veszélyét nemcsak az aktív, hanem a korábbi és a passzív dohányzás is jelentősen növeli.

A ferroptózis gátlása eltérő molekuláris mechanizmusokon keresztül járul hozzá tumorok kialakulásához és rezisztenciájához, precíz célzott terápiát igényelve.

Az újonnan felismert, nem dohányzók körében előforduló tüdőrák elkülönülő jellemzői miatt célzott megelőzési és felismerési stratégiákat igényel.

A COX-2 enzim központi szerepet tölt be a gyulladás és daganatképződés összefüggéseiben, klinikai célpontként és gyógyszerfejlesztési fókuszként.

Egy 2026-os, nagyszabású metaanalízis szerint az SSRI-k és triciklikus antidepresszánsok csökkenthetik a colorectalis rák előfordulási kockázatát.

A vastagbélrák immunterápiás hatékonyságát a daganat genetikai jellemzőin túl a bél mikrobiomja is befolyásolja, amely ígéretes célpont a kezelésben.