Egy II. fázisú, randomizált vizsgálat szerint az elraglusibbal kiegészített kemoterápia jelentősen növelte az egyéves túlélést és csökkentette a halálozás kockázatát.
A daratumumab szubkután formulájának önbeadását Európában engedélyezték, javítva a myeloma multiplex kezelés rugalmasságát több indikációban.
A prosztatarák tumormikrokörnyezete gátolja az immunválaszt, ami rontja a terápiás eredményeket; új T-sejt terápia segíthet leküzdeni ezt a kihívást.
A reaktív oxigénszármazékok szerepe a daganatos folyamatokban kettős: mennyiségük és környezetük szabja meg, hogy támogatják vagy gátolják a tumornövekedést.
A daganatos betegségek növekvő globális terhe főként az alacsony erőforrású régiókat sújtja, noha a megelőzés és a korai felismerés eszközei adottak.
A biszfoszfonátok hatékonyan javítják a csontsűrűséget és csökkentik a törési kockázatot emlőrákos betegeknél, de az állcsont-nekrózis kockázata fennáll.
Egy új, módosított vacciniavírus egérdaganat-modellekben fokozta a daganatellenes hatást és csökkentette az IL-2 kezelés mellékhatásait.
Egy új CD40-agonista antitest korai klinikai vizsgálatban áttétes daganatok regresszióját és teljes remissziót eredményezett, szisztémás hatással.
Az onkológiai kezelések fejlődése jelentősen javította a túlélési esélyeket, ám a szerzett rezisztencia még mindig korlátozza a hosszú távú sikert.
A Genfi Egyetem (UNIGE) kutatói vastagbélrák sejteket vizsgáltak, és azonosították azokat a kulcsfontosságú tényezőket, amelyek befolyásolják a daganat terjedésének valószínűségét. Olyan specifikus génexpressziós mintázatokat is feltártak, amelyek felhasználhatók a kockázat becslésére.
A COMPASSION-16 fázis 3 vizsgálat szerint a kadonylimab platinaalapú kemoterápiához adva javította a hatékonyságot előrehaladott méhnyakrákban több alcsoportban is.
A kissejtes tüdőrák limitált stádiumában a kemoradioterápiával kombinált durvalumab biztató túlélési eredményeket és elfogadható toxicitást mutatott.
Emlőrákos betegek adatbázis elemzése szerint az alternatív terápiák a túlélés csökkenésével járnak, különösen a standard kezelés helyettesítésekor.
A UCSF kutatói kimutatták, hogy az SRC enzim nemcsak a sejten belül, hanem számos daganatsejt felszínén is jelen van, új terápiás lehetőségeket teremtve.
A Debreceni Egyetem Klinikai Központ Sebészeti Klinika újabb jelentős szakmai mérföldkőhöz érkezett az emlődaganatok korszerű kezelésében.
A súlyos COVID–19 vagy influenza után tartós immunológiai és szöveti elváltozások alakulhatnak ki, melyek növelhetik a tüdőrák kockázatát.
A HMPL-A580, egy új antitest-célzott terápiás konjugátum fázis 1/2a vizsgálata indult előrehaladott, nem reszekábilis szolid tumorokban Kínában és az USA-ban.
Szisztematikus elemzések szerint a HPV-vakcina jelentősen mérsékli a HPV16/18 fertőzést és praecancerosus elváltozásokat, biztonságossága kedvező.
Egy japán vizsgálatban a lenvatinib és nivolumab kombinációja biztonságosnak és hatékonynak bizonyult nem reszekálható hepatocelluláris carcinomában.
A magas malignitású serosus petefészekrákban a FAK-gátlás elősegítheti az immunválaszt, növelve az immunterápiás kombinációk hatékonyságát preklinikai vizsgálatokban.
A DESTINY-Breast06 elemzése szerint trastuzumab deruxtecan több kedvezőtlen prognózisú alcsoportban is jobb hatékonyságot mutatott, mint a kemoterápia.0
Izominvazív hólyagrákban a perioperatív enfortumab vedotin + pembrolizumab és műtét kombinációja fokozta a túlélést, de növelte a mellékhatások kockázatát.
Egy új Monash–Harvard tanulmány szerint bizonyos epigenetikai gátlók tartósan elnémíthatják a leukémiát elősegítő géneket, így rövidebb kezelés is elég lehet.
Genetikailag módosított baktériumok tumorkörnyezetben aktiválódva ígéretes antitumor hatást mutattak, jelentősen gátolva a daganatok növekedését állatkísérletekben.
A legújabb WHO emésztőrendszeri daganatokat osztályozó kiadása jelentős szemléleti újítással a molekuláris profilozást hangsúlyozza a diagnosztikában.
A daganatok és az idegrendszer funkcionális kapcsolatban állnak; a cancer neuroscience e komplex neuro-tumor-immun hálózat mechanizmusait vizsgálja.
Egy japán retrospektív kohorszvizsgálat szerint PD-L1-negatív előrehaladott NSCLC-ben a NICT kombináció javítja az össztúlélést a PCT-hez képest.
A SONIA vizsgálat szerint CDK4/6-gátlók első vonalban nem javították az össztúlélést, viszont több súlyos mellékhatást okoztak, kivéve premenopauzás pácienseknél.
Nemzetközi adatok alapján 2000–2017 között több daganattípus előfordulása 50 év alattiaknál gyorsabban emelkedik, főként colorectalis és méhtestrák esetén.
Az ESMO 2026-os irányelve algoritmusokra támaszkodva rendszerezi a metasztatikus prosztatarák diagnózisát, kezelését és utánkövetését.
Egy friss WHO-IARC globális elemzés szerint 2022-ben az új daganatos esetek 37%-a megelőzhető lett volna életmódi, környezeti és fertőző tényezők elkerülésével.
A daganatos szövetekben jelen lévő mikrobiom egyre inkább a karcinogenezis, progresszió és terápia meghatározó tényezőjeként kerül előtérbe.
Kínai kutatók egy ROS-érzékeny liposzóma nanoplatformot hoztak létre, amely jelentős tumorgátló és neuropátiás fájdalomcsökkentő hatást mutat csontáttétekben.
Az alacsony mutációs terhelésű, „hideg” daganatok immunterápiás válasza korlátozott, de egy új adenovírus-platform javíthatja a kezelhetőséget ICC-ben.
A hasnyálmirigyrák korai, tünetszegény megjelenése és magas halálozása új, integrált biomarker-alapú szűrési stratégiák fejlesztését indokolja.
Valós életbeli adatok alapján aktív daganat és akut VTE esetén az enoxaparin BID dózisa korai időszakban fokozott nagyfokú vérzéshez és magasabb mortalitáshoz vezetett.
A kemoterápia és PD-1/PD-L1-gátlók kombinációja emlőrákban javítja a túlélést, de fokozott toxicitást okoz, főként PD-L1-pozitív TNBC esetén.
Egy új vizsgálat szerint a napi 160 mg firmonertinib első vonalbeli kezelésként ígéretes eredményeket mutat EGFR L858R mutációs NSCLC-ben.
Friss kutatások rámutatnak, hogy a MASLD fokozza a PDAC előfordulását és gyorsítja májáttétek kialakulását, melyben a MIF–CD44 tengely kulcsszerepet játszik.
A LARA II. fázisú vizsgálat szerint a pembrolizumab és lenvatinib együttese új, hatékony kezelési opciót jelenthet előrehaladott világos sejtes nőgyógyászati rákban.
A hasnyálmirigyrákban az EMT jelensége kulcsszerepet játszik a gyógyszerrezisztenciában; az ERK kináz domináns hajtóerő, gátlásakor a JNK veszi át a szerepét.
Az SGLT2-gátlók daganatellenes potenciálját preklinikai és epidemiológiai vizsgálatok igazolják, új utakat nyitva a pancreas- és prosztatarák kezelésében.
Egy izraeli, országos egészségügyi adatbázis elemzése szerint a PPI használat és felső GI daganatok közötti kapcsolatot főként protopathiás torzítás magyarázza.
Kanadai tudósok áttörést értek el: először sikerült ipari léptékben funkcionális CD4+ T-sejteket előállítani őssejtekből immunterápiához.
A 2-es típusú cukorbetegség globális növekedése jelentős közegészségügyi kihívást jelent nemcsak a kardiometabolikus szövődmények, hanem a megnövekedett rákkockázattal, különösen a vastagbélrákkal való összefüggése miatt is.
A MUSC kutatói által fejlesztett humanizált antitest az SFRP2 fehérje gátlásával új, többcélú terápiát kínál a tripla-negatív emlőrák kezelésében.
Az imlunesztrant egy orális szelektív ösztrogénreceptor-lebontó (SERD) felnőttek ER-pozitív, HER2-negatív és ESR1-mutáns előrehaladott vagy áttétes emlőrákjának kezelésére.
Az organoidtechnológia forradalmasítja a szervfejlődés és betegségek kutatását, új utakat nyitva a személyre szabott orvoslás felé.
Egy plazma proteome vizsgálaton alapuló modell segíthet a nem specifikus tünetek hátterében álló daganatos betegségek véralapú triázsában.
Az ifetroban, egy már biztonságosnak minősített vegyület új kutatások szerint segíthet meggátolni a daganatsejtek áttétképződését az immunvédelem erősítésével.