Hírek, cikkek

A vastagbélrák immunterápiás hatékonyságát a daganat genetikai jellemzőin túl a bél mikrobiomja is befolyásolja, amely ígéretes célpont a kezelésben.

Egy új szakmai áttekintés szerint az alvászavarok és a cirkadián ritmus felborulása szerepet játszhat a daganatképződésben.

Előrehaladott nem kissejtes tüdőrákban az immunterápia megismétlése javíthatja a túlélést, különösen antiangiogén kezeléssel kombinálva.

Dr. Peták István és csapata Genomate technológiája nemzetközi elismerést kapott, kiemelve áttörő jelentőségét az egészségügyi innováció terén.

Ez a tanulmány számos, a daganatterápiával összefüggő potenciális kockázati tényezőt azonosított a tüdőrákos betegeknél a stroke kialakulására vonatkozóan.

A közlemény azt a kérdést járja körül, hogy a prosztatarákban miért maradt szűk az immunterápia helye, és mely új megközelítések törhetik át ezt a korlátot.

A kissejtes tüdőrák kezelése az utóbbi években érdemben átalakult: limitált stádiumban a definitív kemoradioterápiát követő durvalumab-konszolidáció új standarddá vált, kiterjedt stádiumban pedig a platina-etopozid alapú kemoimmunoterápia jelenti az ellátás gerincét.

A daganaton belüli immunterápia közvetlenül célozza meg a tumorkörnyezet akadályait, fokozva a helyi hatékonyságot és csökkentve a szisztémás mellékhatásokat.

A gyermekkori daganatok túlélésének nemzetközi összehasonlítását mostantól a Cancer Survival Index támogatja, amely több mint 600 ezer gyermek adatain alapul.

A felső tápcsatornai daganatok előfordulása jelentősen eltér életkor, nem és régió szerint; fiataloknál Dél-Közép-Ázsia aránya különösen magas.

Új kutatások rámutatnak, hogy a szív- és érrendszeri betegségek önmagukban is előmozdíthatják a daganatok megjelenését és előrehaladását.

A méhnyakrák globális egészségügyi kihívás, mely korai diagnózissal megelőzhető, kezelésével javítható a túlélés; összefoglalónk ezt vizsgálja.

Az emelkedő korai daganatgyakoriság azt jelzi, hogy az expozíciók feltárásának módszerei hiányosak, komplex mintázatok vizsgálata szükséges.

Magyarországon és a Közép-Kelet-Európai régióban elsőként a Semmelweis Egyetem Onko-intervenciós Részlege kapta meg azt a nemzetközi elismerést, ami igazolja, hogy a legmagasabb elvárásoknak is megfelel a daganatos betegek kezelése, illetve azon belül annak egy modern, kíméletes ága, az intervenciós onkológiai ellátás.

A dohányzás 2022-ben a daganatok 15%-áért és a daganatos halálozások 19%-áért felelt, főként tüdőrák révén, jelentős regionális eltérésekkel.

Az ENCR szakértői új definíciókat és adatgyűjtési elveket vezettek be a daganatok kiújulásának és progressziójának egységes nyilvántartására.

A daganatkutatásban új irányként jelenik meg a rákmegelőző állapotok immunológiai kiiktatásának lehetősége, mely ígéretes terápiás ablakot kínál.

Egy új kutatás szerint a biotinhiány gátolja a tumorsejtek anyagcsere-alkalmazkodását, ezáltal csökkentve a glutamin-anyagcserét célzó terápiák hatékonyságát.

Egy fázis I vizsgálat szerint a praecancerosus laesióba adott kis dózisú nivolumab csökkenti a malignus progresszió esélyét és mérsékli a műtéti igényt.

A daganatok és az idegrendszer közti kölcsönhatás új kutatások szerint befolyásolja a tumorsejtek viselkedését és a kezelésre adott válaszukat.

Emlőrákos betegek adatbázis elemzése szerint az alternatív terápiák a túlélés csökkenésével járnak, különösen a standard kezelés helyettesítésekor.

A kissejtes tüdőrák másodvonalbeli terápiájában a nab-paklitaxelhez adott szimvasztatin javította a kezelési kimeneteleket emelkedő toxicitás nélkül.

Új adatok szerint a nőgyógyászati daganatok kialakulásában a genetikai és hormonális tényezők mellett a mikrobiom egyensúlyzavara is szerepet játszhat.

Egy II. fázisú, randomizált vizsgálat szerint az elraglusibbal kiegészített kemoterápia jelentősen növelte az egyéves túlélést és csökkentette a halálozás kockázatát.

A daratumumab szubkután formulájának önbeadását Európában engedélyezték, javítva a myeloma multiplex kezelés rugalmasságát több indikációban.

A prosztatarák tumormikrokörnyezete gátolja az immunválaszt, ami rontja a terápiás eredményeket; új T-sejt terápia segíthet leküzdeni ezt a kihívást.

A reaktív oxigénszármazékok szerepe a daganatos folyamatokban kettős: mennyiségük és környezetük szabja meg, hogy támogatják vagy gátolják a tumornövekedést.

A daganatos betegségek növekvő globális terhe főként az alacsony erőforrású régiókat sújtja, noha a megelőzés és a korai felismerés eszközei adottak.

A biszfoszfonátok hatékonyan javítják a csontsűrűséget és csökkentik a törési kockázatot emlőrákos betegeknél, de az állcsont-nekrózis kockázata fennáll.

Egy új, módosított vacciniavírus egérdaganat-modellekben fokozta a daganatellenes hatást és csökkentette az IL-2 kezelés mellékhatásait.

Egy új CD40-agonista antitest korai klinikai vizsgálatban áttétes daganatok regresszióját és teljes remissziót eredményezett, szisztémás hatással.

Az onkológiai kezelések fejlődése jelentősen javította a túlélési esélyeket, ám a szerzett rezisztencia még mindig korlátozza a hosszú távú sikert.

A Genfi Egyetem (UNIGE) kutatói vastagbélrák sejteket vizsgáltak, és azonosították azokat a kulcsfontosságú tényezőket, amelyek befolyásolják a daganat terjedésének valószínűségét. Olyan specifikus génexpressziós mintázatokat is feltártak, amelyek felhasználhatók a kockázat becslésére.

A COMPASSION-16 fázis 3 vizsgálat szerint a kadonylimab platinaalapú kemoterápiához adva javította a hatékonyságot előrehaladott méhnyakrákban több alcsoportban is.

A kissejtes tüdőrák limitált stádiumában a kemoradioterápiával kombinált durvalumab biztató túlélési eredményeket és elfogadható toxicitást mutatott.

A UCSF kutatói kimutatták, hogy az SRC enzim nemcsak a sejten belül, hanem számos daganatsejt felszínén is jelen van, új terápiás lehetőségeket teremtve.

A Debreceni Egyetem Klinikai Központ Sebészeti Klinika újabb jelentős szakmai mérföldkőhöz érkezett az emlődaganatok korszerű kezelésében.

A súlyos COVID–19 vagy influenza után tartós immunológiai és szöveti elváltozások alakulhatnak ki, melyek növelhetik a tüdőrák kockázatát.

A HMPL-A580, egy új antitest-célzott terápiás konjugátum fázis 1/2a vizsgálata indult előrehaladott, nem reszekábilis szolid tumorokban Kínában és az USA-ban.

Szisztematikus elemzések szerint a HPV-vakcina jelentősen mérsékli a HPV16/18 fertőzést és praecancerosus elváltozásokat, biztonságossága kedvező.

Egy japán vizsgálatban a lenvatinib és nivolumab kombinációja biztonságosnak és hatékonynak bizonyult nem reszekálható hepatocelluláris carcinomában.

A magas malignitású serosus petefészekrákban a FAK-gátlás elősegítheti az immunválaszt, növelve az immunterápiás kombinációk hatékonyságát preklinikai vizsgálatokban.

A DESTINY-Breast06 elemzése szerint trastuzumab deruxtecan több kedvezőtlen prognózisú alcsoportban is jobb hatékonyságot mutatott, mint a kemoterápia.0

Izominvazív hólyagrákban a perioperatív enfortumab vedotin + pembrolizumab és műtét kombinációja fokozta a túlélést, de növelte a mellékhatások kockázatát.

Egy új Monash–Harvard tanulmány szerint bizonyos epigenetikai gátlók tartósan elnémíthatják a leukémiát elősegítő géneket, így rövidebb kezelés is elég lehet.

Genetikailag módosított baktériumok tumorkörnyezetben aktiválódva ígéretes antitumor hatást mutattak, jelentősen gátolva a daganatok növekedését állatkísérletekben.

A legújabb WHO emésztőrendszeri daganatokat osztályozó kiadása jelentős szemléleti újítással a molekuláris profilozást hangsúlyozza a diagnosztikában.

A daganatok és az idegrendszer funkcionális kapcsolatban állnak; a cancer neuroscience e komplex neuro-tumor-immun hálózat mechanizmusait vizsgálja.

Egy japán retrospektív kohorszvizsgálat szerint PD-L1-negatív előrehaladott NSCLC-ben a NICT kombináció javítja az össztúlélést a PCT-hez képest.

A SONIA vizsgálat szerint CDK4/6-gátlók első vonalban nem javították az össztúlélést, viszont több súlyos mellékhatást okoztak, kivéve premenopauzás pácienseknél.