Hírek, cikkek

A gyomorrák immunterápiája gyakran korlátozott hatékonyságú; új stratégiák és biomarker-alapú betegkiválasztás fejlesztése zajlik.

Egy új, a teljes magyar lakosságot lefedő elemzés eredményei szerint a dohányzással összefüggésbe hozható daganatok hazai előfordulási és halálozási mutatói egyaránt számottevően csökkentek a középkorú (40–59 éves) lakosság körében 2011–2023 között.

Az FDA 2024-ben jóváhagyta az első szolid daganatra alkalmazható adoptív sejtterápiát, míg Európában a kutatás gyorsabb, mint a szabályozás.

A közlemény a fázis III ARASENS vizsgálat európai beteganyagának feltáró alcsoportelemzését foglalja össze.

A GBD 2023 adatai szerint a G20-országokban a száj- és ajaküregi daganatok jelentik a fő onkológiai kihívást, eltérő terheléssel és trendekkel.

Az endometriózis és petefészekrák közötti összefüggés főként egyes szövettani típusoknál jelentős, de az abszolút kockázat általában alacsony marad.

Egy japán retrospektív elemzés szerint az osimertinib kezelés kedvezőbb kimeneteket mutatott, de nem haladta meg szignifikánsan a gefitinibet időseknél.

A friss metaanalízis szerint a műtét utáni kemoterápia túlélési előnye stage I tripla negatív emlőrákban a daganat méretétől függően változó.

A férfi emlő betegségei ritkák, de a gynecomastia gyakori, az emlőrák pedig súlyos kockázat; cikkünk a diagnózis és ellátás főbb szempontjait tárgyalja.

A daganatspecifikus neoantigén-alapú vakcinák ígéretes áttörést jelentenek az immunterápiában, de hatékonyságuk több kihívástól is függ.

A fejlett terápiás gyógyszerek már rutinszerűen alkalmazott kezelések, de a szövetmérnöki készítmények klinikai bevezetése még jelentős akadályokba ütközik.

A sejtszeneszcencia kettős hatást gyakorol a tumorokra; az új nano-DDS rendszerek célzottan kombinált terápiákkal igyekeznek gátolni a daganat növekedését.

A CAR-T-sejtterápia áttörést jelent a refrakter B-sejtes hematológiai daganatok kezelésében, de szolid tumoroknál további kihívások várnak megoldásra.

Egy 185 országra kiterjedő modellvizsgálat jelentős országok közötti különbségeket tárt fel az elkerülhető daganatos halálozás terén 2022-ben.

Ez az áttekintés a HIPEC alkalmazását epiteliális petefészekrákban értékelő legújabb klinikai vizsgálatokat szintetizálja, különös tekintettel az alkalmazásának optimális körülményeinek meghatározására.

A colorectalis daganat immunterápiás kezelése jelenleg alcsoportfüggő, különösen a dMMR/MSI-H és pMMR/MSS típusok eltérő válasza miatt.

Az invazív cutan laphámrák 2026-os európai iránymutatása új háromlépcsős diagnosztikai modellt javasol, melyben a rizikófaktorok összessége határozza meg a prognózist.

A daganatok jelentős részét tünetes megjelenést követően ismerik fel, miközben a jelenlegi beutalási ajánlások elsősorban a klasszikus „alarmtünetekre” épülnek. A most áttekintett szisztematikus összefoglaló alapján azonban a visszatérő vagy tartós panaszok egy része – különösen bizonyos életkori csoportokban – olyan daganatkockázatot jelezhet, amely korábbi kivizsgálást indokolhat.

Friss áttekintések szerint az emlőrák kialakulásának veszélyét nemcsak az aktív, hanem a korábbi és a passzív dohányzás is jelentősen növeli.

A ferroptózis gátlása eltérő molekuláris mechanizmusokon keresztül járul hozzá tumorok kialakulásához és rezisztenciájához, precíz célzott terápiát igényelve.

Az újonnan felismert, nem dohányzók körében előforduló tüdőrák elkülönülő jellemzői miatt célzott megelőzési és felismerési stratégiákat igényel.

A COX-2 enzim központi szerepet tölt be a gyulladás és daganatképződés összefüggéseiben, klinikai célpontként és gyógyszerfejlesztési fókuszként.

Egy 2026-os, nagyszabású metaanalízis szerint az SSRI-k és triciklikus antidepresszánsok csökkenthetik a colorectalis rák előfordulási kockázatát.

A vastagbélrák immunterápiás hatékonyságát a daganat genetikai jellemzőin túl a bél mikrobiomja is befolyásolja, amely ígéretes célpont a kezelésben.

Egy új szakmai áttekintés szerint az alvászavarok és a cirkadián ritmus felborulása szerepet játszhat a daganatképződésben.

Előrehaladott nem kissejtes tüdőrákban az immunterápia megismétlése javíthatja a túlélést, különösen antiangiogén kezeléssel kombinálva.

Dr. Peták István és csapata Genomate technológiája nemzetközi elismerést kapott, kiemelve áttörő jelentőségét az egészségügyi innováció terén.

Ez a tanulmány számos, a daganatterápiával összefüggő potenciális kockázati tényezőt azonosított a tüdőrákos betegeknél a stroke kialakulására vonatkozóan.

A közlemény azt a kérdést járja körül, hogy a prosztatarákban miért maradt szűk az immunterápia helye, és mely új megközelítések törhetik át ezt a korlátot.

A kissejtes tüdőrák kezelése az utóbbi években érdemben átalakult: limitált stádiumban a definitív kemoradioterápiát követő durvalumab-konszolidáció új standarddá vált, kiterjedt stádiumban pedig a platina-etopozid alapú kemoimmunoterápia jelenti az ellátás gerincét.

A daganaton belüli immunterápia közvetlenül célozza meg a tumorkörnyezet akadályait, fokozva a helyi hatékonyságot és csökkentve a szisztémás mellékhatásokat.

A gyermekkori daganatok túlélésének nemzetközi összehasonlítását mostantól a Cancer Survival Index támogatja, amely több mint 600 ezer gyermek adatain alapul.

A felső tápcsatornai daganatok előfordulása jelentősen eltér életkor, nem és régió szerint; fiataloknál Dél-Közép-Ázsia aránya különösen magas.

Új kutatások rámutatnak, hogy a szív- és érrendszeri betegségek önmagukban is előmozdíthatják a daganatok megjelenését és előrehaladását.

A méhnyakrák globális egészségügyi kihívás, mely korai diagnózissal megelőzhető, kezelésével javítható a túlélés; összefoglalónk ezt vizsgálja.

Az emelkedő korai daganatgyakoriság azt jelzi, hogy az expozíciók feltárásának módszerei hiányosak, komplex mintázatok vizsgálata szükséges.

Magyarországon és a Közép-Kelet-Európai régióban elsőként a Semmelweis Egyetem Onko-intervenciós Részlege kapta meg azt a nemzetközi elismerést, ami igazolja, hogy a legmagasabb elvárásoknak is megfelel a daganatos betegek kezelése, illetve azon belül annak egy modern, kíméletes ága, az intervenciós onkológiai ellátás.

A dohányzás 2022-ben a daganatok 15%-áért és a daganatos halálozások 19%-áért felelt, főként tüdőrák révén, jelentős regionális eltérésekkel.

Az ENCR szakértői új definíciókat és adatgyűjtési elveket vezettek be a daganatok kiújulásának és progressziójának egységes nyilvántartására.

A daganatkutatásban új irányként jelenik meg a rákmegelőző állapotok immunológiai kiiktatásának lehetősége, mely ígéretes terápiás ablakot kínál.

Egy új kutatás szerint a biotinhiány gátolja a tumorsejtek anyagcsere-alkalmazkodását, ezáltal csökkentve a glutamin-anyagcserét célzó terápiák hatékonyságát.

Egy fázis I vizsgálat szerint a praecancerosus laesióba adott kis dózisú nivolumab csökkenti a malignus progresszió esélyét és mérsékli a műtéti igényt.

A daganatok és az idegrendszer közti kölcsönhatás új kutatások szerint befolyásolja a tumorsejtek viselkedését és a kezelésre adott válaszukat.

Emlőrákos betegek adatbázis elemzése szerint az alternatív terápiák a túlélés csökkenésével járnak, különösen a standard kezelés helyettesítésekor.

A kissejtes tüdőrák másodvonalbeli terápiájában a nab-paklitaxelhez adott szimvasztatin javította a kezelési kimeneteleket emelkedő toxicitás nélkül.

Új adatok szerint a nőgyógyászati daganatok kialakulásában a genetikai és hormonális tényezők mellett a mikrobiom egyensúlyzavara is szerepet játszhat.

Egy II. fázisú, randomizált vizsgálat szerint az elraglusibbal kiegészített kemoterápia jelentősen növelte az egyéves túlélést és csökkentette a halálozás kockázatát.

A daratumumab szubkután formulájának önbeadását Európában engedélyezték, javítva a myeloma multiplex kezelés rugalmasságát több indikációban.

A prosztatarák tumormikrokörnyezete gátolja az immunválaszt, ami rontja a terápiás eredményeket; új T-sejt terápia segíthet leküzdeni ezt a kihívást.

A reaktív oxigénszármazékok szerepe a daganatos folyamatokban kettős: mennyiségük és környezetük szabja meg, hogy támogatják vagy gátolják a tumornövekedést.