Hírek, cikkek

A daganatok jelentős részét tünetes megjelenést követően ismerik fel, miközben a jelenlegi beutalási ajánlások elsősorban a klasszikus „alarmtünetekre” épülnek. A most áttekintett szisztematikus összefoglaló alapján azonban a visszatérő vagy tartós panaszok egy része – különösen bizonyos életkori csoportokban – olyan daganatkockázatot jelezhet, amely korábbi kivizsgálást indokolhat.

Friss áttekintések szerint az emlőrák kialakulásának veszélyét nemcsak az aktív, hanem a korábbi és a passzív dohányzás is jelentősen növeli.

A ferroptózis gátlása eltérő molekuláris mechanizmusokon keresztül járul hozzá tumorok kialakulásához és rezisztenciájához, precíz célzott terápiát igényelve.

Az újonnan felismert, nem dohányzók körében előforduló tüdőrák elkülönülő jellemzői miatt célzott megelőzési és felismerési stratégiákat igényel.

A COX-2 enzim központi szerepet tölt be a gyulladás és daganatképződés összefüggéseiben, klinikai célpontként és gyógyszerfejlesztési fókuszként.

Egy 2026-os, nagyszabású metaanalízis szerint az SSRI-k és triciklikus antidepresszánsok csökkenthetik a colorectalis rák előfordulási kockázatát.

A vastagbélrák immunterápiás hatékonyságát a daganat genetikai jellemzőin túl a bél mikrobiomja is befolyásolja, amely ígéretes célpont a kezelésben.

Egy új szakmai áttekintés szerint az alvászavarok és a cirkadián ritmus felborulása szerepet játszhat a daganatképződésben.

Előrehaladott nem kissejtes tüdőrákban az immunterápia megismétlése javíthatja a túlélést, különösen antiangiogén kezeléssel kombinálva.

Dr. Peták István és csapata Genomate technológiája nemzetközi elismerést kapott, kiemelve áttörő jelentőségét az egészségügyi innováció terén.

Ez a tanulmány számos, a daganatterápiával összefüggő potenciális kockázati tényezőt azonosított a tüdőrákos betegeknél a stroke kialakulására vonatkozóan.

A közlemény azt a kérdést járja körül, hogy a prosztatarákban miért maradt szűk az immunterápia helye, és mely új megközelítések törhetik át ezt a korlátot.

A kissejtes tüdőrák kezelése az utóbbi években érdemben átalakult: limitált stádiumban a definitív kemoradioterápiát követő durvalumab-konszolidáció új standarddá vált, kiterjedt stádiumban pedig a platina-etopozid alapú kemoimmunoterápia jelenti az ellátás gerincét.

A daganaton belüli immunterápia közvetlenül célozza meg a tumorkörnyezet akadályait, fokozva a helyi hatékonyságot és csökkentve a szisztémás mellékhatásokat.

A gyermekkori daganatok túlélésének nemzetközi összehasonlítását mostantól a Cancer Survival Index támogatja, amely több mint 600 ezer gyermek adatain alapul.

A felső tápcsatornai daganatok előfordulása jelentősen eltér életkor, nem és régió szerint; fiataloknál Dél-Közép-Ázsia aránya különösen magas.

Új kutatások rámutatnak, hogy a szív- és érrendszeri betegségek önmagukban is előmozdíthatják a daganatok megjelenését és előrehaladását.

A méhnyakrák globális egészségügyi kihívás, mely korai diagnózissal megelőzhető, kezelésével javítható a túlélés; összefoglalónk ezt vizsgálja.

Az emelkedő korai daganatgyakoriság azt jelzi, hogy az expozíciók feltárásának módszerei hiányosak, komplex mintázatok vizsgálata szükséges.

Magyarországon és a Közép-Kelet-Európai régióban elsőként a Semmelweis Egyetem Onko-intervenciós Részlege kapta meg azt a nemzetközi elismerést, ami igazolja, hogy a legmagasabb elvárásoknak is megfelel a daganatos betegek kezelése, illetve azon belül annak egy modern, kíméletes ága, az intervenciós onkológiai ellátás.

A dohányzás 2022-ben a daganatok 15%-áért és a daganatos halálozások 19%-áért felelt, főként tüdőrák révén, jelentős regionális eltérésekkel.

Az ENCR szakértői új definíciókat és adatgyűjtési elveket vezettek be a daganatok kiújulásának és progressziójának egységes nyilvántartására.

A daganatkutatásban új irányként jelenik meg a rákmegelőző állapotok immunológiai kiiktatásának lehetősége, mely ígéretes terápiás ablakot kínál.

Egy új kutatás szerint a biotinhiány gátolja a tumorsejtek anyagcsere-alkalmazkodását, ezáltal csökkentve a glutamin-anyagcserét célzó terápiák hatékonyságát.

Egy fázis I vizsgálat szerint a praecancerosus laesióba adott kis dózisú nivolumab csökkenti a malignus progresszió esélyét és mérsékli a műtéti igényt.

A daganatok és az idegrendszer közti kölcsönhatás új kutatások szerint befolyásolja a tumorsejtek viselkedését és a kezelésre adott válaszukat.

Emlőrákos betegek adatbázis elemzése szerint az alternatív terápiák a túlélés csökkenésével járnak, különösen a standard kezelés helyettesítésekor.

A kissejtes tüdőrák másodvonalbeli terápiájában a nab-paklitaxelhez adott szimvasztatin javította a kezelési kimeneteleket emelkedő toxicitás nélkül.

Új adatok szerint a nőgyógyászati daganatok kialakulásában a genetikai és hormonális tényezők mellett a mikrobiom egyensúlyzavara is szerepet játszhat.

Egy II. fázisú, randomizált vizsgálat szerint az elraglusibbal kiegészített kemoterápia jelentősen növelte az egyéves túlélést és csökkentette a halálozás kockázatát.

A daratumumab szubkután formulájának önbeadását Európában engedélyezték, javítva a myeloma multiplex kezelés rugalmasságát több indikációban.

A prosztatarák tumormikrokörnyezete gátolja az immunválaszt, ami rontja a terápiás eredményeket; új T-sejt terápia segíthet leküzdeni ezt a kihívást.

A reaktív oxigénszármazékok szerepe a daganatos folyamatokban kettős: mennyiségük és környezetük szabja meg, hogy támogatják vagy gátolják a tumornövekedést.

A daganatos betegségek növekvő globális terhe főként az alacsony erőforrású régiókat sújtja, noha a megelőzés és a korai felismerés eszközei adottak.

A biszfoszfonátok hatékonyan javítják a csontsűrűséget és csökkentik a törési kockázatot emlőrákos betegeknél, de az állcsont-nekrózis kockázata fennáll.

Egy új, módosított vacciniavírus egérdaganat-modellekben fokozta a daganatellenes hatást és csökkentette az IL-2 kezelés mellékhatásait.

Egy új CD40-agonista antitest korai klinikai vizsgálatban áttétes daganatok regresszióját és teljes remissziót eredményezett, szisztémás hatással.

Az onkológiai kezelések fejlődése jelentősen javította a túlélési esélyeket, ám a szerzett rezisztencia még mindig korlátozza a hosszú távú sikert.

A Genfi Egyetem (UNIGE) kutatói vastagbélrák sejteket vizsgáltak, és azonosították azokat a kulcsfontosságú tényezőket, amelyek befolyásolják a daganat terjedésének valószínűségét. Olyan specifikus génexpressziós mintázatokat is feltártak, amelyek felhasználhatók a kockázat becslésére.

A COMPASSION-16 fázis 3 vizsgálat szerint a kadonylimab platinaalapú kemoterápiához adva javította a hatékonyságot előrehaladott méhnyakrákban több alcsoportban is.

A kissejtes tüdőrák limitált stádiumában a kemoradioterápiával kombinált durvalumab biztató túlélési eredményeket és elfogadható toxicitást mutatott.

A UCSF kutatói kimutatták, hogy az SRC enzim nemcsak a sejten belül, hanem számos daganatsejt felszínén is jelen van, új terápiás lehetőségeket teremtve.

A Debreceni Egyetem Klinikai Központ Sebészeti Klinika újabb jelentős szakmai mérföldkőhöz érkezett az emlődaganatok korszerű kezelésében.

A súlyos COVID–19 vagy influenza után tartós immunológiai és szöveti elváltozások alakulhatnak ki, melyek növelhetik a tüdőrák kockázatát.

A HMPL-A580, egy új antitest-célzott terápiás konjugátum fázis 1/2a vizsgálata indult előrehaladott, nem reszekábilis szolid tumorokban Kínában és az USA-ban.

Szisztematikus elemzések szerint a HPV-vakcina jelentősen mérsékli a HPV16/18 fertőzést és praecancerosus elváltozásokat, biztonságossága kedvező.

Egy japán vizsgálatban a lenvatinib és nivolumab kombinációja biztonságosnak és hatékonynak bizonyult nem reszekálható hepatocelluláris carcinomában.

A magas malignitású serosus petefészekrákban a FAK-gátlás elősegítheti az immunválaszt, növelve az immunterápiás kombinációk hatékonyságát preklinikai vizsgálatokban.

A DESTINY-Breast06 elemzése szerint trastuzumab deruxtecan több kedvezőtlen prognózisú alcsoportban is jobb hatékonyságot mutatott, mint a kemoterápia.0

Izominvazív hólyagrákban a perioperatív enfortumab vedotin + pembrolizumab és műtét kombinációja fokozta a túlélést, de növelte a mellékhatások kockázatát.