Hírek, cikkek

2014 márciusa óta az ország valamennyi OMSZ mentőautóján rendelkezésre áll a Transztelefonikus EKG készülék, melynek köszönhetően az akut koronaria szindrómás betegek úgy érkezhetnek meg a legközelebbi kardiológiai centrumba, hogy ott az ellátó team már ismeri állapotukat és felkészülten várja őket. Ráadásul a távkonzultáció segítségével a beteg mellett levő szakember azonnal a legmagasabb szintű kardiológiai konzílium segítségével kezdheti meg az ellátást. Ugyancsak lényeges tényező a beteg melletti döntési felelősség kérdése: a TTEKG használatával az indokolatlan beutalások kockázata, és így az ellátó rendszer felesleges terhelése is csökken. Ma már bizonyított, hogy a rendszer Magyarországon is életeket ment, alkalmazása révén lényegesen sikerült csökkenteni az adekvát ellátás elérési idejét, amely az ACS diagnózissal szállított betegek esetén közvetlen összefüggésben áll a mortalitással, illetve a várható szövődmények kialakulásával.

Már olyan régóta várjuk az elektronikus recept bevezetését Magyarországon, hogy nehéz elképzelni, hogy a közeljövőben ténylegesen meg is valósulhat. A jelek szerint azonban sok évnyi várakozás után a fejlesztések hamarosan befejeződnek, és várhatóan nem ez lesz az egyetlen jelentős technikai jellegű változás, ami a gyógyszerellátás előtt áll. A következőkben azt próbáljuk meg röviden áttekinteni, hogy az elkövetkezendő években milyen további újításokra számíthatunk a gyógyszertárakban.

Egy hónapja szerencsés véget ért a Richter hosszú, 17 éve indult kutatási sztorija. Az amerikai gyógyszerhatóság, az FDA szeptember 17-én engedélyezte az Allergan (egykor Forest) számára a Richter által kifejlesztett cariprazine-ból készülő Vraylar amerikai törzskönyvezését. Az új gyógyszer - amelyhez a Richter szállítja a hatóanyagot - 2016 első negyedévében kerülhet forgalomba az USA-ban. Kérdés, mikorra várható - és milyen területen - hasonló volumenű eredmény, mi fér bele az évi már több, mint 40 milliárd forintos kutatási büdzsébe.

A hatóságok jól kezelték, kezelik a migrációval összefüggő közegészségügyi helyzetet - mondta az országos tisztifőorvos az Országgyűlés népjóléti bizottságának ülésén.

A fejlett országokban a járóbeteg szakellátás az elmúlt években folyamatosan fejlődött, stratégiai jelentősége nőtt, és egyre nagyobb szerepet kap az ellátórendszerben. Mindeközben a magyar járóbeteg szakellátásban a finanszírozás immár 7 éve nem követi az inflációt, a kasszamaradványból a járóbeteg ellátók nem részesülnek, így a finanszírozás reálértéke romlott. A Medicina 2000 Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség közgyűlése úgy gondolta, érdemes a témáról megkérdezni a leginkább érintetteket: a gyógyulásra vágyó betegeket, hiszen a Szövetség az ő érdekeiket képviseli tagjai tevékenységén keresztül.

Ónodi-Szűcs Zoltán lesz az egészségügyért felelős új államtitkár - jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere október 13-án Budapesten.

Sok ponton szükséges változtatni a kórházi rendszeren, a helyi finanszírozásokon és a struktúrán is, csak a korábbiaknál sokkal óvatosabban, kisebb lépésekben - mondta a Magyar Kórházszövetség elnöke az M1 aktuális csatornán.

    „Sok minden mellett a törődés a betegekkel az, ami ma a leginkább hiányzik az egészségügyből – mondja Ónodi-Szűcs Zoltán, akit a közelmúltban kért fel az ágazat vezetésére Orbán Viktor miniszterelnök. A leendő egészségügyi államtitkár a Magyar Időknek úgy fogalmazott: a valós igényekhez kell igazítani az egészségügyet, és ehhez a kormány minden ésszerű támogatást meg fog adni.

Idegrendszeri betegségek (ípl. az Alzheimer-kór, Parkinson kór, skizofrénia, autizmus), ritka örökletes betegségek, daganatok és agyi áttétek kialakulásának vizsgálata, kutatása válik nagyságrendekkel hatékonyabbá a Semmelweis Egyetem Genomikai Medicina és Ritka Betegségek Intézetének új gépével, mely képes a teljes emberi génkészlet gyors szekvenálására.

Az AstraZeneca bejelentette, hogy biológiai kutató-fejlesztő cége a MedImmune, licenc együttműködésbe kezd az Omnis Pharmaceuticals (Omnis) biotechnológiai vállalattal, onkolitikus vírusok fejlesztése céljából.

A floridai egyetem Scripps Research Institute intézete új szintetikus vegyületet azonosított, amely jelentős mértékben gátolja az emlő- és pancreastumor progressziójában jelentős szerepet játszó egyik fehérje működését. A vizsgálat a Molecular Pharmacology ez év februári számában kerül publikálásra. A kérdéses vegyület az SR1848 jelzésű, mely csökkenti a daganatokban működő "liver receptor homolog-1" (LRH-1) expresszióját.

A dalcetrapib korábbi vizsgálatokban nem javította a klinikai kimenetelt, annak ellenére, hogy a HDL-koleszterin szintet mintegy 30%-kal növelte. Ezek az eredmények eltérnek más evidenciáktól, ahol a HDL terápiás targetként szerepel. A dalcetrapib kezelésre adott klinikai válasz a beteg genetikai profiljától függ.

Az elmúlt évtizedben jelentősen megváltozott a perszonalizált medicina fogalma. Korábban ezt úgy kezeltük, mint a farmakogenomikára utaló megfogalmazást, vagyis a kutatók, a gyakorló orvosok, a politikai döntéshozók egyaránt arra gondoltak e kifejezés használatakor, hogy az egyén genom-profilján alapuló terápiás beavatkozásról beszélünk. Mára finomított lett a megközelítés, amelyben a klinikai döntéshozatal kapcsán szerepet kapnak az egyed individuális, molekuláris, epigenetikai, és külön hangsúllyal a nem-molekuláris jellegű tulajdonságai, jellemzői is. [1–3].

A Semmelweis Egyetem is részt vett a Magyar Humángenetikai Társaság X., jubileumi Kongresszusának szervezésében. Az egyetem kutatási fókuszában kiemelt helyen szerepelnek a genetikai, genomikai kutatások – mutatott rá köszöntőjében Dr. Molnár Mária Judit tudományos rektorhelyettes, a szervezőbizottság elnöke. A rendezvényen a Semmelweis Egyetem több munkatársa is átvehette a Magyar Humángenetikai Társaság elismerését.

Az antigén-specifikus immunterápia képes megküzdeni az autoimmunitással vagy az allergiával, helyreállítja a targetált antigénekkel kapcsolatos immuntoleranciát anélkül, hogy az immunműködés károsodna.

Több mint 200 prominens amerikai, európai és ázsiai résztvevővel zajlott ez év áprilisában a szocsi olimpiai faluban a 3. "International Conference on Genetics of Aging and Longevity" című kongresszus.

A korai diagnosztika fontosságára hívják fel a figyelmet a szakértők a Rák Világnapján. Február 4-e a Rák Világnapja, ilyenkor esik világszerte a legtöbb szó a „rettegett kórról”. A szakértők idén arra hívják fel a figyelmet, hogy a genomelemzésre épülő személyre szabott orvoslás hozhatja majd meg a valóban átütő eredményeket, de nem szabad elfeledkezni a korai diagnosztika fontosságáról sem.

A liquor (CSF) biomarkerek (A?42-aminosav fragmens, foszforillált ?, teljes ?) fejlesztése már lezajlott, ezek alkalmasak lehetnek az Alzheimer-kór patológiájának követésére (plakkok, corticalis neurodegeneratio) Ezen biomarkerek nyitottak utat longitudinális vizsgálatoknak, amelyek az Alzheimer-kór (AD) eseményeinek egymásutániságát írják le, és vizsgálják az amyloid-kaszkád hipotézis validitását is.

Az idősebb férfiak hypogonadismusa miatt végzett tesztoszteron-pótló terápia még ma is ellentmondásos klinikai szempontból. Bár evidenciák szerint javul az életminőség, az általános állapot, mégis sokan óvakodnak a tesztoszteron rendelésétől, mivel növelheti a cardiovascularis kockázatot. Ennek egyik alapja a megfigyelés, hogy az exogén tesztoszteron csökkentheti a se-HDL-C szintet.

A diabetes prevenciót illető tények: azért fontos ez a kérdés, mert járványszerű terjedésének veszélye egyre nagyobb, jelenlrg kb. 366 millió ember, 2030-ra várhatóan 552 millió szenved majd ebben a betegségben, és vezető haláloki tényező. Másrészt pedig randomizált vizsgálati evidenciák szerint a primer prevenció, vagy legalább a kialakulás (2-es típusú diabetesnél) késleltetése lehetséges életmódi változtatásokkal, többek között a diéta helyes beállításával.

A kutatások szerint a malignus gliomák excesszív mennyiségű VEGF-t termelnek, mely az angiogenezis kulcs-mediátora. ez a felismerés komoly érdeklődést váltott ki az angiogenetikus anyagcsereutak blokkolását célzó gyógyszerek kutatásában.

Az autizmus spektrum betegség neurológiai eredetű fejlődési zavar, melyre jellemző a szociális interakciók kiterjedt károsodása, kommunikációs zavarok, és korlátozott szintű repetitív viselkedésformák. Miután a neuropszichiátriai betegségek között a leginkább öröklődő jelleget az autizmus spektrum mutatja, a kutatás jelenleg a fehérjekódoló génvariációkra irányul (nevezzük ezeket "fáknak".)

Hagyományos és újabb kemoterápiás módszerek mellett a kardiotoxicitás gyakori és súlyos mellékhatás, jelentős mértékben érinti a betegek túlélését és az életminőséget egyaránt.

Az asthma és atopiás betegség prevalenciája világszerte emelkedő tendenciát mutat, melyet a populáció csekélyebb baktérium-expozíciójának tulajdonítanak a kutatók. Újabb vizsgálatok szerint a szervezetben lévő bakteriális mikrobióma (mikrobióta) tartja fenn az immun-homeosztázist, mely a bakteriális patogénekkel kapcsolatos immunválaszt irányítja.

Korábbi vizsgálatok szerint az utódok kognitív képességei irreverzibilisen károsodhatnak ha az anya terhességi jódfelvétele nem kellő mértékű. A csökkent IQ-érték igen jelentős gazdasági és szociális költségkihatásokkal jár, mivel az intelligencia érinti a „jóllétet”, a jövedelmet, iskolázottságot. Bár terhesség és szoptatás idején magasabb a jódfelvétel igénye, Nagy-Britanniában pl. nincsen erre vonatkozó konkrét ajánlás.

2000 körül még meglehetősen szűk volt a psoriasis szisztémás kezelési lehetőségeinek palettája: methotrexate, cyclosporin és acitretin. Más lehetőséget nyújtott az oralis methoxsalen + PUVA kezelés súlyos psoriasisban, és a keskenyhullámú UV-B sugárzás alkalmazása. Németországban oralis fumarátokat is alkalmaztak.

A közösségben szerzett pneumonia az USA-ban vezető hospitalizációs- és haláloknak számít. Szükséges lenne azonban mindennek igazolása képalkotó, és laboratóriumi vizsgálatokkal is.

SM betegek: mit mutatnak a túlélési adatok? A legtöbb vizsgálat szerint az SM-betegek élettartama mintegy 7 évvel rövidebb, mint életkorban és nemben azonos, SM-től mentes társaiké. A kutatások szerint az SM-betegek élettartama ugyanakkor javuló tendenciát mutat.

Az idei évre vetített prognózisok szerint az USA-ban 1,65 millió embert diagnosztizálnak rákbetegséggel, és kb. 590 ezer lesz a halálozások száma. Jelenleg 15 millió személy él rákbetegséggel együtt, illetve túlélőnek tekinthető. A daganatos betegségekkel kapcsolatos egészségügyi kiadások Amerikában éves szinten 150 milliárd dollárt jelentenek, amely 2020-ra becslések szerint 173 milliárdra emelkedik.

1985-ben jelentek meg az első bizonyító erejű klinikai vizsgálatokról szóló közlemények atherosclerosis esetén a koleszterinszint-csökkentés preventív hatásáról. Akkor Robert Levy, a National Heart, Lung and Blood Institute igazgatója úgy értékelte, hogy a koleszterin-kérdés a továbbiakban már nem az, hogy a magas koleszterinszintet csökkenteni kell, sokkal inkább hogy mikor, milyen esetekben, és milyen módon.

Az amerikai közlemény a Pediatrics hasábjain jelent meg, rövid összefoglalót nyújt a gyermekgyógyászati, indikáción kívüli gyógyszeralkalmazás jelen állapotáról, helyzetéről az USA-ban. Két olyan törvény jelent meg Amerikában: a Best Pharmaceuticals for Children Act és a Pediatric Research Equity Act, amely jelentős mértékben javítja a racionális gyógyszerrendelést gyermekek számára. Mintegy 500 esetben számolnak be indikációkat érintő változásokról. Az off-label gyógyszeralkalmazás mindenképpen igen kényes, és nagy gondossággal kezelendő kérdés csecsemő-gyermek- és serdülőkorban egyaránt.

Az Amerikai Gyógyszerügynökség (FDA) megerősítette meglévő figyelmeztetését az OTC módon, tehát vény nélkül kapható NSAID-gyógyszereket illetően. A figyelmeztetés lényege, hogy e szerek alkalmazása növelheti a szívroham vagy a stroke kockázatát. A súlyos mellékhatások már az alkalmazás első heteiben megjelenhetnek. (Megjegyezzük, hogy az aspirin – bár hatástanilag NSAID – az FDA véleménye szerint nem tartozik e kockázatot hordozó szerek közé.)

A Semmelweis-terv című előadásában az államtitkár kiemelte, hogy a sürgősségben fontos kérdés a szakemberellátás. Véleménye szerint a problémát megoldhatná az, ha a mentőszolgálati és a sürgősségi osztályok csapatai egy forgórendszerben dolgoznának. Ez viszont jelenleg még egy vitatott kérdés - tette hozzá.